Naptár

E-kréta

kreta banner

Reklámfilm

EU Nagykövet Iskola

ECDL vizsgaközpont

Nemzeti Tehetség Program

ntp kicsi

OH Bázisintézménye

Erasmus+

erasmus

Győri Szolgáltatási SZC

Jövő közgazdásza

jovokozg logo kicsi

Facebook

 

     

 Iskolánkat 1915-ben a város alapította Győr Szabad Királyi Város Női Felsőkereskedelmi Iskola néven. Képzési profilja alapvetően nem változott a több mint 8 évtized alatt: évtizedeken keresztül kereskedelmi, majd miután Magyarországon a kereskedelmi és a közgazdasági képzést különválasztották, közgazdasági jellegű szakmai képzést valósít meg (az utolsó felső- kereskedelmi osztályok 1943-ban érettségiztek).

  

 

Gyakran változott az iskola elnevezése:

  • Győr Szabad Királyi Város Női Felsőkereskedelmi Iskola (1915-40)
  • Győr Szabad Királyi Város Kereskedelmi Leányközépiskolája (1940-48)
  • Győri Állami Közgazdasági Leánygimnázium (1948-50)
  • Állami Közgazdasági Leányközépiskola (1950-52)
  • Közgazdasági Technikum Pénzügyi Tagozat (1952-70)
  • Közgazdasági Szakközépiskola Pénzügyi Tagozat (1970-78)
  • Lengyel Gyula Közgazdasági Szakközépiskola (1978-91)
  • Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola (1991-2002)
  • Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (2002)
  • Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Deák Ferenc Közgazdasági Szakgimnáziuma (2016)

A nevelés és az oktatás, a szakmai képzés általánosan, országosan jellemző változásai természetesen iskolánkban is érvényesültek az évtizedek során, bár egyes időszakokban jelentősnek is nevezhető helyi jellegzetességekkel. Ezeket nem követjük végig, csak azokat mutatjuk be röviden, amelyek ma is meghatározóan hatnak az iskolában.


Az intézmény az 1952/53. tanévtől egyike lett annak a három iskolának az országban, amelyet a pénzügyi képzésre szerveztek át (fenntartója a Pénzügyminisztérium lett 1974-ig). A pénzügyi szakképzés, később annak dominanciája a mai napig fennáll. Ebből eredő a pénzügyi megjelölés Győrben, a régióban. Vállaljuk!

Az első évtizedekhez képest jelentős változás volt az is (nevelési feladatban stb.), hogy fiú tanulók kerültek felvételre, először az 1960/61. tanévben. (Az utóbbi években a fiú tanulók aránya 40 % körül mozog.) A technikai haladáshoz, a gazdasági élet igényeihez alkalmazkodva 1985 óta a számítástechnikai szakképzés is meghonosodott az iskolában, elsőként a megyében.

A számítástechnikai ágazatú oktatás bevezetését megelőzően az iskolában az osztályok száma évfolyamonként kettő, azt követően pedig általában három.

Kezdetben az oktatás három évfolyamú volt, az 1919/20-as tanévtől kezdődően pedig négy évfolyamú.

1945-ben szervezték meg a dolgozók iskoláját. A felnőttkorúak különböző szakirányú (villamosipari, kereskedelmi stb.) képzésének adott otthont az iskola, amelyek később a megfelelő anyaiskolához kerültek. Az iskolában felnőttkorúak részére 1974-től van közgazdasági szakképzés, az érettségivel rendelkezők számára, levelező oktatás keretében.

Az előző évtizedben jelentős változások voltak a magyar közoktatásban és szakképzésben, amelyeknek iskolánk aktív résztvevője volt. 1991-ben elnyertük az Emberi Erőforrások Fejlesztési Program (az ún. világbanki program) pályázatát, ezáltal egyike lett annak a 61 iskolának az országban, amely azt megvalósította. Az iskola a magyar szakképzés eddigi legnagyobb fejlesztési folyamatába került, amely nagyon jelentős oktatástechnikai eszközjuttatással párosult, helyileg és országosan jelentős presztízs növekedéssel járt. A program szerinti oktatás szerkezete, tartalma gyakorlatilag alapjául szolgált a magyar közoktatás és a szakképzés átalakítását jelentő törvényi szabályozásnak.

A 90-es évek első felének másik jelentős, iskolai fejlesztési tevékenysége a tanirodai képzés adaptálása, hazai elterjesztése. Ugyancsak jelentősen növelte iskolánk ismertségét és szakmai elismertségét. Ez az oktatási módszer általánossá vált ma már a közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolák területén.

1998-ban iskolánk sikeresen pályázott  az első világbanki program folytatásaként most már - a szakképző szakasz fejlesztését szolgáló második világbanki programra, amelynek az elnevezése Piacorientált Szakképzés Fiataloknak (röviden: POSZFI). Pályázatunkban egy Magyarországon új, az európai uniós üzleti ügyintéző szakképesítés kifejlesztésére vállalkoztunk.

Az iskola alapvető céljának azt tekinti, hogy a gazdálkodó szervezetek középfokú végzettségű szakember igényét biztos szakmai tudású, pontos, megbízható, emberileg is igényes fiatalokkal elégítse ki. Ma már, amikor végzett tanulóinknak kb. fele a felsőoktatásban folytatja tanulmányait, hasonló súlyú cél az is, hogy tanulóit felkészítse a felsőfokú tanulmányokra. A felsőoktatási intézményekbe felvett tanulók aránya alapján az ország középiskolái között előkelő helyet szereztünk az iskola több tanévben az első tíz között szerepel, az ország közgazdasági szakközépiskolái között többször a 2.-5. helyen végez.

Az iskola képzési szerkezete: az évfolyamonkénti három osztály közül egy közgazdasági, egy informatikai szakmacsoportos képzést valósít meg, ezen kívül nyelvi előkészítő osztályt indítunk, amelyen angol nyelvet oktatunk. A nyelvi előkészítő osztályban az első tanévet követően az osztály fele közgazdasági, a másik fele pedig informatikai irányban tanul tovább. A nyelvi előkészítő osztály az 5. tanév végén tesz érettségi vizsgát, míg a másik két osztályban tanulók a 4. év végén. Ezt követi a szakképző szakasz, amely egy (középszintű szakmai képesítés) vagy két tanévig tart (felsőfokú szakmai képesítés) és szakmai vizsgával zárul.

Az iskola jelenlegi épületében 1920 óta folyik a tanítás (a század első évtizedében kollégiumnak épült). A II. világháború idején jelentős károsodást szenvedett. 1975-ben szükségessé vált teljes felújítása, amely 1978 tavaszán fejeződött be. Az épülethez kapcsolódva épült tornaterem 1961-ben készült el.

A tornaterem folytatásaként, illetve egy szinttel való növelését jelentő beruházás révén alakult ki az iskola másik szárnya, amelyet 1993. januárjában vettünk birtokunkba.

2005-ben Győr városa 60 millió forintot biztosított az iskolaépület homlokzatának teljes felújítására. Minden tanteremben megtörtént az ablakcsere, 2007 novemberében pedig megkezdődött egy új kerítés kialakítása.

2008 óta iskolánk akkreditált ECDL vizsgaközpontként is részt vesz a számítástechnikai ismeretek terjesztésében.

2009. január 1-től iskolán a Győri Térségi Integrált Szakképző Központ részeként működik. E szervezet által beadott TIOP nyertes pályázatának köszönhetően mintegy 20 millió Ft-ból megújult a gyakorlati képzést szolgáló tanirodánk:

  • számítógépek
  • teljes bútorzat
  • fénymásolók
  • telefonközpont
  • irodatechnikai eszközök 

2011. február óta iskolánk a Magyar Géniusz hálózat Tehetségpontja. Ennek megfelelően alapfeladatának tartja a tehetségek felfedezését és felkarolását diákjai körében, a tanácsadás, pályaorientáció valamint a lehetőségek, információk személyre szabott megmutatásának is kiemelkedő szerepet tulajdonít.
2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alatt működik tovább iskolánk.

2015-től a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum tagiskolájaként működünk, az iskola neve 2016 szeptemberétől Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Deák Ferenc Közgazdasági Szakgimnáziuma.

A magyar történelem egyik legkiválóbb politikusa Deák Ferenc, akit  A haza bölcse megnevezéssel emlegetünk.

Politikai vezéralakja volt a reformkornak, igazságügy-minisztere 1848-ban a Batthyány-kormánynak, az önkényuralom idején pedig meg tudta őrizni higgadtságát és tárgyalóképességét az elnyomás ellenére is. Mindvégig törvénytisztelet, igazságosság, becsületesség és méltányosság nyilvánult meg cselekedeteiben, ezért tudta felkelteni a bizalmat mind az uralkodóban, mind a nemzetben az 1867-es kiegyezési tárgyalások idején. A kiegyezés, amely a magyar nemzet anyagi és kulturális felemelkedését eredményezte, nem jöhetett volna létre az ő személyes közreműködése nélkül. Deák Ferenc 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön. Szülőháza csaknem változatlan formában ma is áll.

Köznemesi családból származott, amelynek tagjai tekintélyes vármegyei tisztségeket töltöttek be. Címerükben buzogányt, illetve tollat tartó kezet látunk.

A hét Deák-testvér közül Ferenc volt a legkisebb. Édesanyja belehalt a szülésbe, ezért apja eltávolította őt a családból, hogy ne emlékeztesse imádott felesége halálára. Először távolabbi rokonok nevelték, majd két nővére pótolta számára az édesanyát.

Az elemi iskolát Kőszegen végezte, majd átkerült a keszthelyi premontrei, később a pápai, ugyancsak katolikus gimnáziumba. Négy évig járt Nagykanizsán a piarista gimnáziumba, ahol mindvégig kitűnő tanuló volt. Itt jelent meg Deák Ferenc neve először a sajtóban: egy iskolai színielőadáson szerepelt.

A gimnázium elvégzése után a győri jogakadémiára járt, és abban a házban volt a szállása 1819-21 között a Liszt Ferenc utcában, ahol most a házasságkötő termek vannak. Ennek nyomát emléktábla őrzi. Joghallgató korában gyakran látogatta a győri megyegyűléseket, és itt szerzett először tapasztalatokat arról, hogyan harcol a vármegyei nemesség az abszolutizmus ellen, vagy maradi része hogyan akadályozza meg az értelmes reformok megvalósítását.

Az akadémia elvégzése után hazatért a kehidai birtokra, majd egy év múlva, 1822-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten kitűnő eredménnyel. Pesten barátkozott össze Kisfaludy Károllyal, Bajza Józseffel és főként Vörösmarty Mihállyal. Vele a barátság holtig, sőt azon túl is tartott: Deák szervezett országos gyűjtést Vörösmarty árvái számára.

Az ifjú Deák Ferenc 1823-33 között többnyire Zala megyében tartózkodott. Gazdálkodott, és különféle vármegyei hivatalokat viselt. Egy visszautasított házassági ajánlata annyira megviselte érzelmileg, hogy többé nem próbálkozott leánykéréssel: nőtlen maradt.

Műveltsége és európai látóköre nagy tekintélyt szerzett számára környezetében, így 1833-ban Pozsonyban látjuk Zala megye országgyűlési követeként. Jónéhányszor felszólalt a jobbágyfelszabadítás ügyében, és Kossuth mellett is sokszor kiállt, amikor az kiszabadult a börtönből 1840-ben. Az 1843-44-es országgyűlésen különféle okokból nem vett részt, és 1847-ben is visszautasította követté választását betegségére hivatkozva. Külföldre ment, Németországban és Svájcban utazgatott, és gyógyíttatta magát. Visszatérve kehidai birtokán élt, ahonnan a történelem mozdította ki: 1848 első hónapjaiban forradalmi hullám söpört végig Európán. A március 15-i követelések, a Mit kíván a magyar nemzet? pontjai alapján megfogalmazott áprilisi törvények formába öntésekor Batthyány Lajos miniszterelnök tanácsadója volt, és kormányában az igazságügy-miniszteri tisztséget töltötte be.
Jellasics horvát bán támadása, 1848 szeptembere után szinte teljesen visszavonult. A szabadságharc bukásának híre Kehidán érte. Már az 50-es években rá figyelt a nemzet, és tőle tanulta meg a passzív ellenállás technikáját.

Az 1861-es országgyűlésen is tanúbizonyságot tett államférfiúi bölcsességéről: udvarias feliratban utasította vissza azt a császári elképzelést, amely a nemzetre nézve káros lett volna. Tudta ugyanis, hogy az uralkodó előbb-utóbb rá fog kényszerülni a Magyarországgal való megegyezésre, tehát nem sértette meg.

Az osztrák-magyar kiegyezésre 1867-ben került sor. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, esküt tett a magyar alkotmányra, így Magyarország alkotmányos királyság lett. Ekkor indult meg az a hallatlan méretű fejlődés hazánkban, amelyet a gazdaságtörténészek az USA polgárháború utáni és Németország 1880-as évekbeli fejlődéséhez hasonlítanak.

Deák semmiféle szerepet nem vállalt a koronázás ünnepségein, sőt aznap ki sem mozdult lakásából. Nem volt hiú ember, nem kívánta megünnepeltetni magát a kiegyezés létrehozásáért, és a kormányban sem vállalt szerepet.

Birtokait eladva már 1865-től Pesten élt az Angol Királynő Szállodában. Az országgyűlés többségi pártját, amelyet róla neveztek el Deák Pártnak, betegségéig, 1873-ig ő irányította. Már 1866-tól kezdve szívelégtelenségben szenvedett, és élete utolsó három évében fekvőbeteg volt.

Budapesten halt meg 1876. január 29-én. Ravatalánál Erzsébet királyné is imádkozott, és Kossuth Lajos cipruslombot küldött sírjára Turinból, száműzetésének helyéről.

A Kerepesi temetőben temették el. Holtteste fölé később mauzóleumot emeltek.

Alkategóriák